| A szükséges rossz - a házassági szerzõdés | | Print | |
| írta Sipos Ágnes | |
| 2006. Október 16. | |
|
A házassági szerzõdés nem szerelmünk kifejezésére szolgáló romantikus kellék. Kissé kínos téma a harmonikus párkapcsolatba élõk számára is. De ez az a tipikus szükséges rossz, amin egyszer túl kell esni. Saját életünket helyezhetjük biztos alapokra, ha jó elõre tisztázzuk, kinek mi jár, ha esetleg bekövetkezne bármilyen nem várt fordulat. Idõponttól függetlenül meg lehet kötni, rögtön esküvõ után, de akár évek múlva is. Az ember természetesen nem szívesen foglalkozik az ehhez hasonló kellemetlen dolgokkal és hajlamos azokat figyelmen kívül hagyni, gondolatiból elhessegetni mondván, úgysem lesz rá sosem szükség. Hát persze! De ki tudja. Az ügyvéd jelenlétében eltöltött néhány kevésbé romantikus, szinte üzleti tárgyaláshoz hasonlítható óra az anyagi biztonságunk megteremtése érdekében bõven megéri a fáradozást. És ne csak magunkra, gyermekeinkre is gondoljunk. Házasság mint vagyonközösség A törvény szerint a házasság megkötésével a házastársak között vagyonközösség keletkezik, ami azt jelenti, hogy minden, amit a házasság alatt szereznek, közös tulajdonukká válik. Az öröklési rend szerint pedig ha nincsen gyerek, a házastársak egymástól örökölnek. Ez szintén megváltoztatható a házassági szerzõdés megkötésével. Vita nélkülElsõsorban azoknál a pároknál érdemes fontolóra venni, akik jelentõs vagyonkülönbséggel lépnek be a házastársi kapcsolatba. A piszkos anyagiak miatt igen mélyre is süllyedhetnek a felek és hihetetlen, mennyire elfajulhat a helyzet, ha az osztozkodásról van szó. A szeretetnek, szerelemnek nyoma sincs hirtelen, csak az "enyém-tiéd" civakodás marad csupán. |







Vita nélkül


