- Sajnos ez lenne a kívánatos. De a valóság persze nem ezt mutatja. A partnerek nem gondolkoznak ennyire elõre. Pedig nem lenne szabad elfelejteni azt, hogy mikor magunknak párt választunk, akkor voltaképpen leendõ gyermekünknek is választunk: hogy milyen apja, anyja lesz. Igenis szembe kéne nézni azzal, hogy a partnerek esetleg nem illenek össze, nincs egyetértés az alapvetõ kérdésekben. Mert mind a jó, mind a rossz dolgok, tulajdonságok abban az adott kapcsolatban, annak a két embernek az egymásra gyakorolt hatása következtében alakulnak ki, mutatkoznak meg. Sajnos mediátorként sok olyan párral találkozunk, akik nem mérték fel annak a veszélyét, hogy az alapvetõ kérdésekben teljesen eltérõen gondolkodnak. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy legyen elegendõ idõ a megismerésre. Természetes, hogy az elsõ fellángolás ideje alatt nincs mód a megfontolt mérlegelésre, de mikor már józanabb fejjel tudunk gondolkodni, akkor nagyon fontos lenne végiggondolni, hogy tényleg le tudunk-e majd élni egy életet az adott személlyel.

- Ez valamelyest igaz, de úgy nem szabad egy kapcsolatba belemenni, hogy majd menetközben megváltoztatjuk a partnerünk természetét, gondolkodásmódját, szokásait. Ez mindig kudarcra van ítélve. Ha már az elején látható, hogy bizonyos tulajdonságok nem tetszenek, akkor dönteni kell, hogy képesek vagyunk-e elfogadni a partnert úgy, ahogy van, vagy ki kell szállni a kapcsolatból.

- Nem bizony. Sajnos sokan vannak, akik nem szívesen néznek szembe önmagukkal, olyan kapcsolatokban érzik jól magukat, amikben semmiféle kritikát nem kapnak. Olyan barátokat, partnereket keresnek, akik nem szembesítik õket rossz tulajdonságaikkal, hibáikkal, illetve nincs vitatható ellenvéleményük. E kritikák és véleménykülönbségek segítsége nélkül nem ismerhetjük meg elég jól saját magunkat.  Az önismeret pedig nagy segítséget nyújt a konfliktusok megoldásához, hiszen ha valaki tisztában van vele, hogy mi az õ szerepe, része az adott ellentétben, akkor feloldani is könnyebben tudja majd. Azt tudnunk kell, hogy minden konfliktusban nagyjából fele-fele arányban van felelõssége a partnereknek. Ha ezt valaki nem képes belátni, az nem fogja tudni megoldani a kialakult ellentétet sem.

- Az önismeret elengedhetetlen a konfliktusok feloldásához. Aki jól, vagy jobban ismeri saját magát, az képes elemezni nem csak az adott helyzetet, de a saját felelõsségét is a helyzet kialakulásában. Ez már egy lépés a helyes megoldás felé vezetõ úton. Hajlamosabb lesz a konszenzusos megoldásra.

- Igen. Ez egy sajnálatos jelenség. Az önmegvalósítás, az egyéniség, a személyiség nagyon fontos lett. Sok ember még rossz tulajdonságait is kritika nélkül fogadja el, hiszen ez az õ személyisége, amit véd a külsõ hatások ellen, és nem hajlandó változtatni rajta. Pedig ez egyszerûen csak gyengeség. Az ilyen emberek nehezen képesek a másikhoz alkalmazkodni, feladni saját elképzeléseiket, és egy kompromisszumos megoldást kialakítani. Ahhoz, hogy egy konfliktust valóban úgy tudjunk megoldani, hogy a végén egyik fél sem érzi magát vesztesnek, ismernünk kell a társunkat, személyiségét, igényeit, és önmagunkat, jó és rossz tulajdonságainkat egyaránt. Ezen kívül a legfontosabb tulajdonság az empátia, hiszen át kell éreznünk társunk helyzetét. Ha ezek megvannak, akkor minden esély megvan arra is, hogy a felmerült konfliktus valóban hasznos legyen, és olyan, kompromisszumon alapuló megoldás szülessen, ahol mindkét fél nyertes lehet.

Linkajánló:

Dr. Kardos Ferenc: A kapcsolatot ápolni, a viszályt kezelni kell - Válás, párválasztás, konfliktusok (Párkapcsolat Konfliktuskezelõ Magazin)