| A konfliktus (Thomas Gordon I.) | | Print | |
| írta N. Kökény Dóra | |
| 2006. December 08. | |
|
Az alábbi cikk pusztán kedvcsináló. Nem gondolom, hogy olyan jól értem és tudom a módszert, hogy pár sorban összefoglalva egy könyv teljes fejezetét, másokat tanítsak rá. Kérem, hogy akit érdekel a téma, az olvassa el Thomas Gordon könyveit!! Garantálom, hogy nem fog csalódni! FELELÕS VAGY, NEM BÛNÖS! Thomas Gordonban az a legjobb, hogy nem egy alapos fejmosással kezdi a könyveit, amiért eddig nem jól kezelted életed nehéz helyzeteit. Feltételezi, hogy értelmes felnõttként azért vetted kézbe az írást, mert érzed, hogy baj van, és ki szeretnél lábalni belõle. Leghíresebb mûvei a Szülõi eredményesség tanulása (P.E.T.), a Tanári hatékonyság fejlesztése (T.E.T.) és a Vezetõi eredményességi tréning (V.E.T.). Be kell, hogy valljam, elõször kicsit húzódoztam ezektõl a könyvektõl, mert nem hiszek a „varázsfújásokban”. A Sikerkalauz típusú könyvek eleve számûzve vannak könyvespolcomról, ha egy probléma 120 oldalban megoldható, akkor az nem is lehet igazi probléma. Mikor végül mégis a kezembe kerültek ezek az írások, elszégyelltem magam. Ha kevésbé vagyok elõítéletes, akkor már rég a zsebemben hordhatnám a Bölcsek Kövét. Persze egyelõre csak a zsebemben, nem pedig a fejemben, hiszen nem olyan egyszerû elhagyni régi, rossz szokásainkat, és a Gordon-féle módszert alkalmazva közelíteni életünk érzékeny pontjaihoz. ÉRTHETÕ TUDOMÁNY  Thomas Gordonban az is nagyon jó, hogy a nép egyszerû gyermekeinek ír könyvet, és nem keveri össze a nagydoktori értekezéssel az ismeretterjesztõ irodalmat. Hétköznapi nyelven ír le hétköznapi eseteket. Példákon keresztül szemlélteti, mirõl beszél. Ettõl a könyvei habkönnyûek. Illetve a gyanútlan olvasó habkönnyû szellemi táplálék formájában veszi magához az igencsak „kalóriadús” mondanivalót. Ebbõl a szempontból kedvenc mesekönyvemre hasonlít, a Micimackóra. Gyakran eszembe jut az elsõ fejezet, amibõl megtudhatjuk, Mackónak teljesen természetes, hogy a lépcsõn való közlekedés fájdalmas dolog. Róbert Gida ugyanis a lábnál fogva lógatja maciját, miközben leszalad vele a lépcsõn. Ahogy Milne –illetve Karinthy – szellemesen fogalmaz: egy lépcsõfok, egy koppanás. Mivel még soha nem ment le máshogy, számára az a normális, ha fáj. Képzeljük el azt a csodálkozást, amikor megtudja: lehetne máshogy is! Így van ez az emberi konfliktusokkal. Megszoktuk, hogy fájnak, így természetesnek vesszük. Pedig lehetne máshogy is. MINDENKINEK VANNAK IGÉNYEI Végül az is nagyon jó Thomas Gordonban, hogy bár ezek a könyvek kifejezetten szülõk, tanárok, illetve vállalatvezetõk számára íródtak, a bennük megfogalmazott alapok mindig, mindenkire vonatkoznak. Módszerét nyugodt szívvel alkalmazhatják a szövõnõk, a kertészek, a kutyakozmetikusok, az agysebészek, a munkanélküliek, tehát bárki, aki emberi társadalomban él. A legutolsó adatok szerint ilyen emberbõl jelenleg több mint 6 és fél milliárd van bolygónkon, és számuk évente 77 millióval gyarapszik… NEM ELLENSÉGEK, HANEM ELLENTÉTEK De akkor lássuk, mirõl van szó pontosan. Gordon így fogalmazza meg a konfliktust: két ellentétes akarat, szándék, vagy igény ütközése. Ez azért fontos, mert ez a megfogalmazás semleges. Nincs szó a Jó és a Rossz harcáról, Helyes és Helytelen szándékról. Te ezt akarod elérni, én azt, és mivel mi ketten kapcsolatban vagyunk, akadályozhatjuk egymást célunk elérésben. Konfliktus persze csak akkor keletkezik, ha valóban akadályozzuk egymást, mert ha én szabadidõmben varrni szeretnék, te meg kocogni, akkor nem hiszem, hogy lenne min összevesznünk. De ha én az egyik csatornát akarom nézni a televízión, te pedig a másikat, akkor ott már adódhatnak gondok. A FÉLREÉRTÉS VESZÉLYE Persze vannak ennél súlyosabb helyzetek is. Amikor életünk párja morcosan, harapósan érkezik haza. Mi pedig feldobottan várjuk, hiszen este színház! A pár nagyon nem olyan képet vág, amilyet szeretnénk. Orr felhúz, beindul a hiszti, jobbról is, balról is. Mire észbe kapunk, már három napja szóba sem állunk egymással. Ugyanis legtöbbször nem azt halljuk meg, amit a másik mondani akar. Mondatainkat gyakran többféleképpen értelmezhetjük. Lássunk egy egyszerû példát Gordon P.E.T. könyvébõl. Anya vacsorát készít, a gyerek pedig éhesen megkérdezi, hogy mikor lehet végre enni. Valamilyen okból az anya ezt az érdeklõdést úgy fordítja le magában, hogy a gyerek sietne, mert vacsi után még ki akar menni a térre játszani. Egyszerûen rosszul dekódolta az üzenetet, és esetleg felháborodottan leteremti a srácot, hogy ma már órákat kint volt, és különben is mindjárt sötét lesz, majd ingerülten a szobájába zavarja. A kommunikáció zátonyra futott. Egyikük sem vette észre, hogy a rendszerbe hiba csúszott. Illetve nem volt mód a hibát kijavítani. Az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben a megoldást az értõ figyelem jelentheti. Következõ írásunkban ezzel a módszerrel ismerkedünk meg egy kicsit alaposabban. Linkajánló: http://selfhelp.lap.hu |
