Az alábbi cikk pusztán kedvcsináló. Nem gondolom, hogy olyan jól értem és tudom a módszert, hogy pár sorban összefoglalva egy könyv teljes fejezetét, másokat tanítsak rá. Kérem, hogy akit érdekel a téma, az olvassa el Thomas Gordon könyveit!! Garantálom, hogy nem fog csalódni!

AZ ÉRTÕ FIGYELEM – MIT IS AKAR MONDANI VALÓJÁBAN?
Gordon javaslata nagyon egyszerû. Kapcsolatainkban próbáljuk meg az értõ figyelmet alkalmazni. Ha egy helyzetnek, egy közlésnek több értelmezési módja van (márpedig a legtöbb közlés ilyen), akkor igyekezzünk nyitva tartani a beszélgetést, hogy kiderüljön, a társunk valójában mit szeretne mondani. Az elõzõ részt egy életbõl ellesett helyzettel fejeztük be: a vacsorát készítõ anyától gyermeke megkérdezi, hogy mikor lesz kész az étel. Ha az anya ezt rosszul fordítja le magában, akkor ingerült lehet, mert azt hiszi, hogy a gyerek megint a játszótérre menne, és máris kész a konfliktus. Ám ha az adott helyzetben az anya elõbb megkérdezi, hogy azért siet-e a gyerek, mert a térre menne megint, akkor a gyereknek lenne alkalma pontosítani az üzenetet, és elmondani, hogy õ tulajdonképpen nagyon éhes. Így az anya adhat neki egy kis „elõleget”, amivel kibírja a vacsora elkészültéig, vagy megbeszélhetik, hogy már csak öt percet kell várnia türelemmel, és ehetnek.

Ugyanez a helyzet természetesen felnõttek között is kialakulhat. Nemrég férjemmel is pont egy ilyen csapdába szaladtunk bele. Õ álmodozva megjegyezte, hogy milyen régen volt már horgászni. Én ezt úgy fordítottam le, hogy már megint menni akar, mert a horgászat az olyan, hogy oda valahogy folyton menni kell. Elég vérmesen vágtam a fejéhez, hogy most én jövök a kikapcsolódással – házasságunk 3 gyerekkel van „súlyosbítva” -, és elegem volt már belõle, hogy folyton pecázni jár.  Ekkor jött a „Halálra dolgozom magam, miért sajnálod tõlem a pihenést?”-rész, amire a szokásos válaszom is menten készen volt: „Úgy, szóval szerinted én nem dolgozom annyit, nem lehetek fáradt?”. Nem ragozom tovább, szerintem mindenki járt már hasonló cipõben. Másnap még mindig alig szóltunk egymáshoz. Aztán megláttam a határidõnaplóját. Hetekre elõre egyetlen lélegzetvételnyi szünet sem volt benne. Gyanakodva megkérdeztem, hogy mikor akar horgászni? Õ pedig nagyot sóhajtott, hogy éppen ez az, annyi munkája van, hogy ki sem látszik belõlük, mikor pedig egy kis ideje lenne, akkor hulla fáradt, és örül, ha velünk lehet. Ha az elsõ mondatnál értõ figyelemre váltottam volna, akkor az egész 24 órás állóháború nem történik meg. Ha csak hümmögtem volna, vagy egy szót sem szólva várom a folytatást, akkor õ szépen elmondta volna, ami a szívét nyomja. Persze õ is válthatott volna értõ figyelemre, amikor kifakadtam, és akkor én mondtam volna el a sirámaimat. De õ még nem olvasta Gordon könyvét, s így dunsztja sincs az értõ figyelemrõl. Egyelõre!

AZ ÉRTÕ FIGYELEM BUKTATÓI
Az értõ figyelem módszerének buktatói is vannak. Például, ha az értõ figyelem mögött nincs valódi empátia, együttérzés, vagy nem érezzük meg helyesen, hogy partnerünket milyen mélyen érinti a probléma. Ilyenkor szavaink hiteltelenné válnak, hamisan csengenek. Helyesen kell lefordítani magunkban partnerünk üzenetét. Azt is észre kell venni, amikor nincs szükség az értõ figyelemre. Ha partnerünk azzal áll elénk, hogy rossz a kocsija, és jó lenne, ha reggel elvinnénk a munkahelyére, akkor ez ugyan probléma, de nem dõl össze tõle a világ. Nem kell minden egyszerû, hétköznapi problémából konfliktust gyártani. Ami egyszerûen megoldható, azt ne akarjuk bonyolultan megoldani.