Hallottál már az úgynevezett kardos esküvõrõl? Nyugalom, nem a menyasszonyért párbajozó hódolókról van szó. Ez a katonai esküvõ egyik elnevezése. Bevallom, egy éve még nekem sem volt fogalmam, miért is olyan különleges ez, de most már tudom, valóban az. 

Díszsorfal az elsõ közös lépésekért

Az egyenruhás férfi – mint tudjuk - már önmagában is vonzó A NÕ számára, hát még, ha több van belõle. Ha a võlegény hivatásos katona, az esküvõ minden bizonnyal „katonás” keretek között zajlik. A délceg tiszturak díszes, ezüstszínû kardjaikkal, hófehér díszkesztyûjükben, vezényszóra, egyszerre és hibátlanul képeznek hidat az ifjú párnak, hogy ez alatt tegyék meg elsõ lépéseiket a közös úton. A díszsorfal egyedivé varázsolja, és kifejezetten emeli a ceremónia fényét, mindamellett, hogy hihetetlenül felemelõ látvány. Méltán lehet büszke az a menyasszony, akinek ilyen esküvõben lehet része.

A „vitézurak” a házasságkötõ teremben is mindvégig tiszteletet parancsolóan, felsorakozva állnak, s a võlegény a karikagyûrût – szintén nem hagyományos módon - a kard hegyérõl leemelve húzza fel kedvese ujjára. A násznép kíváncsian figyeli, milyen váratlan fordulat várható még.

A parancs az parancs – még a lakodalomban is

A szertartás hivatalos része után az illem (és persze az egyenruha) azt diktálja, diktálná, hogy „honvédjeink” tisztségükhöz méltóan ünnepeljenek, ám a vacsora után, az alkoholszint növekedésével egyenes arányban a hangulat egyre csak fokozódik: lazul a nyakkendõ, lekerül a zakó, és lassan-lassan megtelik a táncparkett. Igen, a katonák is mulatnak, nem is akárhogyan!

Nyoma sincs már a kötöttségnek, a szigorú szabályoknak, sokkal inkább a csínytevések ideje érkezett el. Éjfél körül a katonatársak rábírják a võlegényt, hogy az itallal (persze nem málnaszörppel) teletöltött kardhüvelyt egy szuszra kiigya – megjegyzem, tetemes mennyiség fér bele. S hogy bebizonyítsák, minden tiszt legény a talpán, sorra teljesítik e nemes feladatot. Hiszen: a parancs az parancs. Egy katonának kötelességei vannak. Még egy esküvõn is.

A végeredményt mindenki sejti…

Annyi lélekjelenlét azért persze marad bennük, hogy a menyasszonyi torta felszeletelésében is kivegyék részüket, hiszen az is szigorúan karddal történik.

Legyen szerencsénk!
Nos, hölgyeim, eszem ágában sincs azt sugallni, hogy katonavõlegény nélkül nem is igazi az esküvõ, vagy hogy az igazán emlékezetes szertartás érdekében mindenki keressen magának egyenruhás férjet, de azt mindenképpen kívánom, hogy ha nem is menyasszonyként, de egyszer, legalább meghívott vendégként legyen szerencsétek megtapasztalni, mitõl olyan fennkölt és méltóságteljes az igazi katonai esküvõ.