| Amikor nem mondhatsz nemet | | Print | |
| írta Sipos Ágnes | |
| 2007. Március 01. | |
|
Az esküvõ kérem komoly dolog, viccelõdni TILOS vele. Nem
érdemes kockáztatnunk, hogy kicsit emlékezetesebbé tegyük menyegzõnket,
mert utána biztosan mi isszuk meg a levét. Ahogy történt ez egy osztrák
párral is. Poén hivatalból ![]() Komolyra fordítva Kérlelték, pótlólag kimondták õk többször is az IGENt, de mindhiába. Az anyakönyvvezetõ hajthatatlan maradt. Így a násznép, más választása nem lévén, szépen hazakullogott. Ha nincs IGEN, nincs házasság és nincs mulatság sem. Az osztrák törvények szerint legközelebb tíz hét múlva kerülhet sor az egybekelésre. Ennek az a célja, hogy ha valaki egyszer nemet mond az esküvõn, tíz hete legyen még átgondolni, másodjára is nemet kíván-e mondani, vagy szeretettel, fenntartás nélkül megy hozzá élete párjához. Ez a kényszerházasságok megelõzését szolgálja. Mindent elölrõl? Nos, utólag valószínûleg már cseppet sem humoros, ami történt, hiszen hónapok munkáját tette tönkre az az egyetlen szó. Saját maguknak tettek keresztbe vele, hiszen a rengeteg szervezés, a helyszíneken, a szolgáltatóknál lefoglalt idõpontok így egy szempillantás alatt köddé váltak. A menyasszony ruha - ha kölcsönzött volt -, ki tudja, mikor szabad legközelebb, újabb meghívóküldés, újabb egyeztetések sora vár rájuk. Kérdés, mennyi idegeskedéssel, milyen
felhajtással jár majd ez a házasulandók számára. Félõ, hogy nem lesz
már sem erejük, sem kedvük, idejük, hogy mindent elölrõl kezdjenek, így
meglehet, hogy az eredetihez képest sokkal szerényebb esküvõ lesz a
végeredmény. Abban pedig már csak reménykedni lehet, hogy ez a kis incidens nem keltett annyira negatív érzést a vendégekben, hogy a következõ alkalomra, mondván nem kíváncsiak még egyszer egy felelõtlen menyasszony hóbortjaira, már el sem jönnek. Forrás: www.mti.hu |










