| Megfogadom, hogy nincs több fogadalom! | | Print | |
| írta Jónás Eszter | |
| 2007. Február 08. | |
|
Fõleg karácsony után esküdözünk, soha többé nem eszünk és
vásárolunk ennyit. Inkább hasznosan töltjük az idõnket! Kevesebb munka,
több diéta és torna...ésatöbbi- ésatöbbi. Ugye ismerõs? ![]() Az
Egyesült Államok Columbia Egyetemén vizsgálták meg az új évi fogadalom
kérdését. Kiderült, hogy az emberek 78%-a teszi le a nagyesküt, hogy
ezentúl minden másképp lesz. Ennek a 78%-nak majdhogynem 86%-a már két
hét után feladja!!! A csekély maradék pedig természeténél fogva
kitartóbb. Nem kell ahhoz újév, mert õk bármikor változtatni akarnak,
meg lesz az eredménye. A kutatóknak van egy jó híre a nagy többség számára is! A betartott ígéretek nincsenek egyenes arányban a boldogsággal! „A
kitartó típusok túlságosan távollátók” ? fogalmazta meg Ran Kivetz, az
egyetem vezetõ professzora. Ez nem azt jelenti, hogy csak a mának
éljünk. De gondoljunk bele, hogy mennyi „kényeztetést” adtunk fel
2006-ban? Mennyi bulit, társasági eseményt, utazást vagy flörtöt
hagytunk ki munka miatt?! Hányszor hoztunk olyan döntést, amihez nem
volt kedvünk, de a környezeti elvárások ezt diktálták? Akkor ezt
helyesek véljük, de ha túl görcsösen akarunk élni, késõbb mindig
megbánjuk a túl erélyes, határozatlan viselkedést. Ez
azért alakult ki bennünk, mert az önkényeztetésbõl fakadó bûntudat (
pl.: vásárláskor) idõvel már nincs ránk hatással. Viszont az
elmulasztott örömök miatti megbánás terhét egy életen át cipeljük
magunkkal. Nem
elhanyagolható dolog az sem, hogy ha már mégis teszünk fogadalmat,
akkor pozitív legyen a megfogalmazása. „Nem eszem több édességet”! –
Helyette inkább tûzzük ki azt célul, hogy „Több zöldséget eszem!” A
tiltás ugyanis blokkolja az akaratunk. (Ez az ún. „tiltott gyümölcs
szindróma”) A görcsös akarás pedig csak az ellenkezõjét- ebben az
esetben a hízást- fogja elõidézni. Megoldás
lehet az életcélkitûzés! Fontos, hogy ez nem (csak) a fogyókúráról
szól! Mit akarunk elérni az életben? Hogyan akarjuk elérni ezt? És
milyen hatással szeretnénk lenni a világra? (Azaz mit szeretnénk
hátrahagyni.) Ezek azok a kérdések, amikre választ
kell adnunk saját magunknak. Ha ez megvan, akkor még némi
kompromisszumok árán is, de örömtelibb lesz az életünk. |










