Tehát kezdjük a keresgélést…

Elsõ nekifutásra megkerestem azt a pár éttermet ahova én is szívesen járok. Míg a saját vacsorámat könnyûszerrel kifizetem ezeken a helyeken, ezt 100-szorosan számolva már megdöbbentõ eredményre jutottam. Igazából nem is a vacsora összege a rémisztõ, hanem az ehhez hozzáadódó üdítõ, kávé, sör bor ára - és még nem számoltam a töményitalokat. Az ajánlatok egyébként megfizethetõnek tûntek még így is - csak sajnos éjfélig. Az ezután felszámított bérleti díjak felülmúlták a képzeletemet (volt ahol majdnem  500.000 Ft is volt). Szerencsére a röviditalok bevitelére szinte mindenhol van lehetõség.

A  www.eskuvohelyszin.hu internetes oldalon nagyon jól össze vannak szedve az éttermek, szállodák, kastélyok, bérelhetõ helyiségek - nosza gondoltam itt próbálkozom másodszori nekifutásra.

A bérelhetõ épületek (vár, palota, kastély, múzeum stb.) árairól érdeklõdtem, melyek számomra sajnos túl drágának bizonyultak: a teljes költségvetésünk 1/3-a. Ennyi pénzért inkább elutazom a világ másik felére pár hétre. Ha palotában tartom, még nem biztos, hogy olyan jó lesz a buli. 

Káosz és internet

Az elsõ pár hét a káosz jegyében telt. Nekiálltam az éttermeket végignézni az interneten, csak a honlapjukon található képekre hagyatkozva bekértem az ajánlataikat. Szerencsére a júliusi szombatokon szinte mindenhol esküvõt rendeztek, így a lehetséges helyeket teljes harci díszben, esküvõre feldíszített állapotban tudtuk megnézni. Az elsõ nekifutásunk nem volt túl sikeres, hiába volt jó ajánlatunk, a helyszín vagy kicsi volt vagy túl nagy, nem volt megfelelõ parkolási lehetõség, kopottas, jobb napokat látott környezet, melyet a jótékony gyertyafény sem tûntetett volna fel jó színben. Az elsõ helyszín-nézõ turnénkon egyetlen hely volt, ami belsõleg tetszett, a mérete is tökéletes lett volna de a környezete – a markológépekkel dekorált építkezési terület - viccesen hatott, nem tudom, megengedték volna-e, hogy tüll masnit kössünk a gépekre. Emellett ezen a helyen volt a legflegmább a hozzáállás és a legdrágább az ajánlat, ráadásul Budapest egy távoli kerületén is kívülre esett.

Ezután újabb ajánlatokat kértem be, egyik sem volt túl bíztató. Megkerestem a szállodákat is, hát itt is találkoztam egy megdöbbentõ üdítõs+ház bora italcsomag ajánlattal kb. 9000 Ft +áfa-ért, (és ebben a rövidital nem volt benne!), míg a vacsora a „normális” kb. 5-6000 Ft. Kíváncsi vagyok tartottak e már ott valaha esküvõt? Miután úgy éreztem, hogy Budapest szinte összes éttermét és szállodáját megkerestem, kezdtem aggódni, hogy lassacskán az a hírem terjed, hogy esetleg csak kémkedek. Itt érkezett el az a pont, amikor úgy éreztem inkább hagyni kéne az egészet, hihetetlen összegû ajánlatokat kaptunk, nem is igazán tetszettek a helyek, fõleg max. 60-80 fõs vagy 200 fõ feletti éttermeket találtam. Úgy tûnt nem találkozik az elképzelés és a realitás egymással.

A kiterjedt ismeretségi kör elõnye

Egy kis szünet után aztán felmentõ seregként a régi mindig is jól bevált módszer: az ismerõsök ismerõse vagy annak az ismerõse által adott tippek új reményt keltettek, hogy talán mégis lehetséges 2007-ben összehozni és ki is fizetni egy esküvõt. Szerencsére sokan házasodtak 2006-ban, és az ismerõsök által ajánlott éttermek közül két helyet is találtam, ami megtetszett. Az egyik egy nagyon szép, hangulatos budai étterem volt terasszal, parkolási lehetõséggel, szép berendezéssel, finom ételekkel. Ez a hely nagyon tetszett, csak kicsit szûkösnek találtam 100 embernek, inkább 80-ig tökéletes. Itt nem kerek asztalok lettek volna, ahogy eredetileg elképzeltem, de úgy éreztem a hely egyéb pozitív tulajdonságai miatt ebben kompromisszumképes lennék.

Ezután megnéztem a másik ajánlott helyszínt az Andrássy úton, egy gyönyörûen felújított palota, mely ma étterem és kiállítóteremként üzemel: a Kogart-ház. Amint megláttam, tudtam, hogy ez lenne a tökéletes és az elképzelés szerinti. Nagy tágas tér hatalmas terasszal, L alakú a terem, így a tánctér kicsit szeparált, mégsem különválasztott, kerek asztalos, fehér székselymes berendezés és bõven van hely 100 fõnek.

Végül sikerült pár megbeszélés után úgy megállapodnunk, hogy beleférjen a költségvetésünkbe. Igazság szerint annál azért 30%al több, mert van bérleti díj is a vacsora és italcsomag árán felül. Mikor szóban megegyeztünk már a helyszínnel elmentünk az étterembe vacsorázni, bár biztosak voltunk abban, hogy remek a konyha de névnapot ünnepeltünk így evidens volt, hogy most ezt a kogartban tegyük, letesztelve ezzel a minõséget, ízeket. Férjem egyébként személyesen akkor még nem is látta a helyet, igaz a kiállítótermet ahol a vacsora lesz most sem, de a palota környezete, ahogy este ki volt világítva, az étterem és kert igényessége õt is megnyugtatta. Egy szuper elegáns vacsorában volt részünk és azt ígérték az esküvõ is ilyen lesz.

Tervek és valóság – Hogyan is alakul ki a költségvetés?

Pontosan úgy, ahogy a szervezés elején olvastam a magazinokban: tervezd meg a keretedet, majd szorozd fel úgy kb. 20-30%-al mert kb. ennyivel lesz drágább. Sajnos a jelenlegi megszorítások és emiatt a 2007-es év bizonytalanságai is hozzájárultak ahhoz, hogy szinte minden étterem kb. 30%-al drágább ajánlatot adott a 2006-os évhez képest, pedig azért nem ennyi az infláció. Mivel itt van bérleti díj is, emiatt kerül többe az eredeti elképzeléshez képest, de legalább gyönyörû elegáns környezetben rendezhetjük meg az esküvõt, ahogy mindig is képzeltem. Természetesen nem a csillagos ég a határ. Az egész esküvõ tervezés kezdetekkor ismerkedtem meg két kedves lánnyal, akiknek 2005-ben volt az esküvõjük, így minden fontos és praktikus részekben szuper tanácsokat adtak (sõt még adnak a mai napig is) és tõlük tudom mennyibe is került az egész rendezvény. Ennek tudatában kezdtem akkor én is tervezni a várható összegeket. A budapesti helyszínnel a szállásdíjat, étteremmel pedig helyszínbérleti-díjat igyekeztem elkerülni. Mivel a Kogartban a kiállító teremben lesz a vacsora, így van bérleti díj is, ez jön hozzá pluszban, de legalább mûvészeti élményben is részük lesz a vendégeknek a XVIII-XIX. századi magyar festõk mûvei közt elfogyasztott vacsora alatt. Így, ha mi is kihozzuk a kb. 100 fõs esküvõt ugyan annyiból, amennyibe ez 2005-ben került, akkor talán már így is csoda lesz. A helyszínkeresés tartott a legtovább, júliusban kezdtem és november elejére lett meg.