| Menyasszony-blog III. 2006. november-december | | Print | |
| írta Bánsági Krisztina | |
| 2007. Március 05. | |
![]() Keresztelkedés nélkül nem megy A vacsora helyszín fixálása után végre elkezdhettem a számunkra második legnagyobb falattal, a ceremóniával foglalkozni. Mivel gyermekkorunkban nem kereszteltek meg minket (és polgári esküvõnk már megvolt), így nem sétálhatunk csak úgy be egy templomba, legalább az egyikünknek meg is kell keresztelkednie. Én leszek ez a valaki, én már úgyis régóta terveztem, de nem mertem ez ügyben hamarabb lépéseket tenni. Igazából két lehetõség merült fel számomra: a katolikus (én családom) vagy evangélikus (férjem családja). Találtam evangélikus és katolikus templomot is az Andrássy út közelében. A katolikus vallás esetén voltak kétségeim, hogy megkeresztelnek-e kb. fél éves felkészítés után, de itt is sikerült ismerõsöktõl erre vonatkozóan bíztató híreket kapnom. De a katolikus vallásnál közelebbinek érzem magamhoz az evangélikust. Katolikus vagy evangélikus?Telefonon felkerestem a katolikus templomot és szinte azonnal ki is esett ez a lehetõség. Mivel legalább 12-szer kell jegyes-oktatáson részt venni, úgy gondoltam, az egyébként nem vallásos férjem ezt nem fogja tolerálni. Miattam hajlandó templomi szertartáson részt venni, ami szerintem nagyon becsülendõ, na de 3 hónapon keresztül a jóból is megárt a sok. Az evangélikus lelkész, akivel beszéltem telefonon nagyon szimpatikus volt, elmentem megnézni a templomot is és nagyon tetszett. Ahhoz képest, hogy evangélikus, gyönyörû templom, elég nagy és mégis családias. Még egy utolsó próbát tettem azért a még viszonylag közeli Bazilikában is, ahol nagyon kedvesek és segítõkészek voltak, nagyon pozitív volt a hozzáállás és szerencsémre volt is épp egy esküvõ egy szombati napon, amit elmentem megnézni. Gyönyörû a bazilika, csodás az akusztikája, monumentális, míg az evangélikus templom családiasabb. Pár
nap gondolkodás után, és mivel az evangélikussá válás szimpatikusabb és
egyúttal problémamenetesebb is volt, személyesen elõször az evangélikus
lelkészt kerestem fel. Úgy gondolom, hogy nagyon jó választás volt,
kicsit félve mentem el hozzá, hiszen elég idegen nekem ez a világ de
nagyon kedves fiatal segítõkész és modern embert találtam – úgy érzem
épp olyan, akit elképzeltem. Most hozzá járok felkészítésre és már be
is van jegyezve az esküvõnk dátuma az evangélikus templomban. Nagyon
örülök neki, hogy ilyen szerencsésen alakulnak a dolgok, a templom
mindössze 5 perc sétára van a buli helyszínétõl, azt hiszem, ezért a
vendégeink hálásak lesznek, igyekeztem az õ dolgukat megkönnyíteni,
remélem ez is hozzájárul ahhoz, hogy majd jól érezzék magukat. November
végére a ceremónia és vallási kérdés is megoldódott szerencsére 1 hónap
alatt.Duók, DJ-k, jazz- és partyzenekarok Most
jöhet a 3. fontos vagy talán legfontosabb tényezõ, a megfelelõ zenekar
megtalálása. Kaptam pár tippet, kivételesen azok nem annyira
tetszettek, így fel a netre, a partyzenekar lapon végignéztem a
kínálatot. A duókkal kezdtem, mert az 5-6 fõs zenekarok közül az
igazán profik sajnos túlságosan drágák voltak számunkra. Keresgélésem
végére már szinte sírva fakadtam, akkora macskazenékkel találkoztam,
szörnyû, széthúzott hamis dalok, a hajam is égnek állt. Nem kínoznám
magam és a vendégeket velük. Már arra is gondoltam, hogy esküvõs DJ-t
keresünk, az eredeti számok nem okozhatnak csalódást, igaz tudatában
voltam annak, hogy egy élõ zenekarnak van varázsa, DJ által
szolgáltatott zenére pedig diszkóban is lehet ropni. Másik
lehetõségként elgondolkodtam egy barát esküvõjén fellépõ csodálatos
jazz zenekaron, mûvészemberek, nagyon kellemes volt a zene de hát
bulizni arra nem nagyon lehet...a mai fiatalok nem igazán táncolnak
klasszikus zenére, és az is jó lenne ha nem mennének el a vendégek 10
óra felé. ![]() Ekkor ismét segítségünkre volt egy barát aki még gyakran jár szórakozó helyekre és a minap nagyon tetszett neki az egyik helyen a fellépõ együttes, meg is találtam a honlapjukat és tényleg klassz fiatal helyes jól zenélõ kis csapatot láttam. Gyorsan fel is hívtam õket árajánlatért és hurrá hurrá az ár is megfelelõ nekünk. Be is jelöltettem velük a dátumot ceruzával addig is míg élõben is lehetõségünk nyílt meghallgatni õket. Közben az esküvõs chat-fórumokon is találtam egy jónak tûnõ zenekart, a következõ hétvégén mindkettõt meg is hallgattuk, mindkettõ tetszett is, végül a már lefoglalt Feeling együttes mellett döntöttünk. Nagyon kedvesen és bizalomgerjesztõen álltak hozzá a feladathoz és ez is tetszett nekünk. Remélem, jó hangulatot fognak teremteni. A vacsora alatt halk, kellemes-dallamos jazz és klasszikus zenét játszanak, utána pedig bulis magyar és külföldi slágereket. Így karácsonyra meglett az esküvõ 3 fõ alkotópillére és még mindig van 4 hónapom a soron következõ fotós, videós, ruha és meghívó kiválasztására. Folyt. köv. |






Katolikus vagy evangélikus?
Pár
nap gondolkodás után, és mivel az evangélikussá válás szimpatikusabb és
egyúttal problémamenetesebb is volt, személyesen elõször az evangélikus
lelkészt kerestem fel. Úgy gondolom, hogy nagyon jó választás volt,
kicsit félve mentem el hozzá, hiszen elég idegen nekem ez a világ de
nagyon kedves fiatal segítõkész és modern embert találtam – úgy érzem
épp olyan, akit elképzeltem. Most hozzá járok felkészítésre és már be
is van jegyezve az esküvõnk dátuma az evangélikus templomban. Nagyon
örülök neki, hogy ilyen szerencsésen alakulnak a dolgok, a templom
mindössze 5 perc sétára van a buli helyszínétõl, azt hiszem, ezért a
vendégeink hálásak lesznek, igyekeztem az õ dolgukat megkönnyíteni,
remélem ez is hozzájárul ahhoz, hogy majd jól érezzék magukat. November
végére a ceremónia és vallási kérdés is megoldódott szerencsére 1 hónap
alatt.


