Gyereknap alkalmából „tematikus kalóz-napon” vettem részt. Igyekeztem úgy tenni, mintha nagy és komoly felnõtt lennék, de aznap Pán Péter pár órára visszaröppent az életembe. Elsõként lássuk a filmet, amire egy éve várunk! A következõ részben pedig megmutatjuk, hogy milyen a pesterzsébeti Tortuga.

Csizma az asztalon?

Hogyan kerül egy esküvõi magazinba A Karib-tenger kalózai – A világ végén címû film? Nagyon egyszerûen. Hadd magyarázzam meg. Elõször is ott van Jack Sparrow kapitány. Mert hiába is mozog úgy Johnny Depp, mint egy másodosztályú transzvesztita, a nõi szíveket mégis egyetlen csettintéssel töri porrá. Ez a furcsa, nõiesen férfias típus elõször az Ötödik elemben jelent meg: Ruby Rhod figuráját Chris Tucker alakította szédületesen jól. Szexuális érdeklõdésének egyetlen ködös bizonyítéka, hogy nem Korben Dallasra, alias Bruce Willisre hajtott rá, hanem az egyik légikisasszonyra, nagy sikerrel: „Még sohasem éreztem ilyet … emberrel…”? bókolt a hölgynek Ruby az aktus közben. No de, térjünk vissza a Karib-tengerre! Hiszen ott van a másik szívtipró, a Gyûrûk urának imádott tündéjét, Legolast, illetve most a Will Turner alakját megformáló Orlando Bloom. Sean Connery óta tudjuk, hogy bizonyos férfiak koruk elõrehaladtával nem öregszenek, hanem nemesednek, mint a jó bor. Mások pedig, ahelyett, hogy beérnének, inkább csak megmurcisodnak. Hogy Orlando Bloom melyik típusban tartozik, azt ma még nehéz eldönteni, hiszen az angol színész a maga harminc évével még igencsak fiatalka. Ellentétben a ’63-as születésû Johnny Deppel, aki bizony már az 1986-ban Oscar-díjat kapott "A szakasz" (Platoon) címû filmben is játszott, és aki két évvel korábban, a Rémálom az Elm utcában címû horrorban debütált és szemmel láthatóan egyre szélesebb a rajongótábora. A pikánsabb, ázsiai ízek kedvelõinek pedig ott van a már beérett 52 éves Chow Yun-Fat, akit leginkább a John Woo filmek kedvelõi ismerhetnek, illetve a romantikusabb alkatok az Anna és a király címû filmbõl emlékezhetnek rá. S bár Sao Feng kalózkapitányként igen ronda fekete körmöket visel a filmben, és arcát is hatalmas hegek torzítják, mégis felismerhetõek markánsan férfias vonásai, nem beszélve a harcmûvészetekkel megedzett testalkatról.

Szerelem a halál torkában
Igen, ez a másik olyan eleme A Karib-tenger kalózai sorozatnak, ami miatt a film számot tarthat a szép nem érdeklõdésére is. A történet második részében a Keira Knightley alakította Elizabeth Swann egy szerelmes, ám áruló csókkal juttatta Jack Sparrow kapitányt a Világ végére, vagyis Davy Johnes börtönébe. Ezzel a huszárvágással két legyet ütött egy csapásra: végre eldöntötte, hogy melyik hajóssal szeretne révbe érni, és egyben gondoskodott a sorozat harmadik részérõl, hiszen ekkor már tudtuk: garantált a folytatás! A kicsit lassú felfogású Will Turnernek (Orlando Bloom) a rövidnek nem nevezhetõ harmadik rész (168 perc) közepe felé esik le a tantusz: szíve hölgye tényleg õt választotta! Ez olyan rengéseket idéz elõ hõsünk agyában, hogy éppen a puskaporos, kardcsattogtatós, ágyúdörgõs csatajelenet közben látja elérkezettnek a lánykérés idejét. Elizabeth ezen csak egyetlen pillanatig ütközik meg, ám a magyarázat („Talán nem lesz rá több alkalom!”) szempillantás alatt meggyõzi õt is. És milyen szerencse, hogy a törvény értelmében a hajó kapitánya jogosult összeadni az utasait! Boldogító igent még nem mondtak ki ilyen veszedelmes körülmények között, ám Barbossa kapitány (Geoffrey Rush) a félelmetes Bolygó Hollandi halfejû matrózait kaszabolva végül házastársakká nyilvánítja a szerelmeseket. Akik alacsony költségvetésû, szûk körû és viharos gyorsaságú esküvõben gondolkodnak, azok jó példát vehetnek a filmbeli ceremóniáról. Még az elsõ hitvesi csók sem vonhatja el a figyelmet a fedélzeten zajló élet-halálharcról. Ennek ellenére a film vége cseppet sem happy end, és ez azért jó hír, mert így bizton számíthatunk az újabb folytatásra.

Meg lennék lepve, ha nem a Jack Sparrow által az utolsó pillanatban elcsent térképen feltûnõ „Élet vizéhez” lenne köze a másfél éven belül várható negyedik epizódnak.